Rocktober - Kovászán!

Utolsó Fülöp Gyuszi humorest

Kedves barátaim, kedves ismerőseim, kedves rajongók!

Eljött a pillanat, amikor beharangozom az utolsó két előadásomat, amikor azt mondom: ezennel vége! Hálistennek olyan pályafutásom volt ebben a műfajban, hogy mindent kipróbáltam, mindent megkósoltam, volt részem rosszban, volt részem kudarcban, volt részem sikerben, volt részem jóban! De mindez kell - kellett ahhoz, hogy minden így alakuljon ahogyan alakult!

Rengeteg ember előtt felléptem már, több száz előadáson vagyok túl, mégis ha belegondolok abba, hogy utoljára fogok humoristaként színpadra állni... kissé eltölt a gyomorideg, és a félelem! Bevallom, nehéz döntés, és felmerül bennem a kérdés, hogy vajon fogom-e bírni humorizálás nélkül? 

Mindegy... ez a jövő titka! 

Két előadást tartogatok a kedves nagyérdemű közönségemnek! Egyet a szülővárosomban, Marosvásárhelyen ahol a színpadi pályafutásom 2002 november 7-én elkezdődött, és egyet Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg is élek!

Örömmel jelenthetem ki, hogy az utolsó két előadásomon egy Kossuth-díjas művészt köszönthetek majd a színpadon. Egy nagyon kedves embert, aki szinte mindig mosolyog, jókedvű és baráti öleléseket osztogat! Ő nem más, mint az az ember, aki színesebbé teszi majd az utolsó Fülöp Gyuszi humorestet, akit imádnak kicsik és nagyok: Berecz András!

Az említett városokban még nem született konkrét döntés az előadás helyszínét illetően, de valószínű Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme ad otthont az előadásnak, míg Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Művelődési Háza.

Valami kimaradt? Ja... a dátumok: Marosvásárhely: 2013. január 24, és Sepsiszentgyörgy: 2013. január 25.

Jegyeket elővételben november 26 és január 10 között lehet majd vásárolni, a kijelölt helyeken 15 lejért, míg az előadások napján a helyszínen 20 lejért!

Kedves barátaim, kedves ismerőseim, kedves rajongók, kedves közönségem, remélem ott találkozunk!

Jóbarátok

Jóbarátok


Itt állok a szakadék szélén, és reménykedve várok.
Felmerül bennem a kérdés: hol vagytok barátok?
Pont amikor a legnagyobb szükségem volt rátok,
Szinte az összesen a hátatok mutattátok!

Köszönöm, mert így egyedül lábra álltam,
De tanulságos volt: köztetek szelektáltam!
Rájöttem, hogy ki az akire valóban számíthatok,
És ki az, aki azt mondja: neki bajban is fontos vagyok.

Most már lábon vagyok, bár még bizonytalanul állok,
Szeretettel gondolok Rátok: ti hűséges "barátok"!
Amikor bajban voltam, ti vállatok vontátok,
Én még azért is ezt mondom: Isten áldása szálljon reátok!

 

2012. október 27

Gratuláció, bíztatás, köszönet a HMIK-nak!

Három szó a címben, három fontos szó! Kifejtem! Főleg azoknak, akik nem voltak ott, és nem tudják miről van szó, miről beszélek!

Hétvégén a Hétfalusi Magyar Ífjúsági Klub vendégszeretetének örülhettem... ismét! Hagyományörző Szent Mihály Napokat tartottak szeptember 28-30 között! Ott voltam velük a második naptól, a rendezvény utolsó percéig... sőt még azután is, a rögtönzött villámgyűlésükön. Na de ez mellékes, nem erről akarok beszélni, ez csak a bevezető, hogy értsétek a többit.

Szóval, kedves HMIK... a gratuláció.... Le a kalappal előttetek! Szívből gratulálok Nektek! Őszintén mondom, számos alkalommal fordultam meg nagy rendezvényeken, fellépőként, műsorvezetőként vagy szervezőként. Megnyugtatlak benneteket, hogy a hétvégi rendezvényetek, messze felülmúlta azt amire bárki is számított... messze felülmúlta a a fellépők, és a közönség elvárásait is, valamint messze felülmúlt sok olyan rendezvényt amely nagyobb hírnévnek örvend! Még egyszer szívből gratulálok!

A bíztatás -  azt csak ti tudjátok HMIKosok, hogy mennyi munka áll a hétvégi rendezvény mögött... én biztatni tudlak... amint látjátok, megéri... kitartóan kell dolgozni, kitartóan kell küzdeni, mert a munka gyümölcse nagyon későre aratható... Amint azt az újdonsült "kollégám" Gellért is elmondta a rögtönzött gyűléseteken, kevésbé hálás ez a munka... én pedig egyenesen a mezőgazdasághoz hasonlítom... szántassz, vetsz, megmunkálod sokszor a termést, amíg a végén aratsz... De az aratás vége eredményes, gyümölcsöző hála. Olykor még az sem bőséges, de akkor sem szabad feladni!
Most magasra tettétek a mércét! Elképesztően jó, sikeres, és preciz rendezvényetek volt... immár mindenki jövőre még jobbat vár Tőletek! És én biztos vagyok benne, hogy ez a kis csapat, maximálisan teljesíti majd!

A köszönet -   köszönettel tartozom nektek azért a szerető vendégfogadásért amiben részesültem! Kimondottan jó érzés volt ott lenni két napig, és bár munka-ügyben voltam nálatok, mégis vendégnek éreztem magam! Köszönöm! Jó érzés volt mindenhol csak pozitív dolgokat látni érezni, tapasztalni, és utólagos beleegyezésükkel elmondom, hogy nem csak én éreztem így, hanem beszélgetéseink során úgy a Zanzibár mint a Bojtorján is eképp vélekedett... (a hátatok mögött megbeszéltük) :)

A Zanzibárt picit sajnáltam... mert ők nem kóstolhatták meg a Renáta Panzió fenséges zakuszkáját... de majd legközelebb biztos oda kérik a szállást! 

Komolyra fordítva a szót! Köszönet illet benneteket! Mindenkit, egy csapatként! Mégis kiemelnék pár embert akinek személyesen köszönetet mondok! Főként annak az úriembernek, aki olyan lelkiismeretesen felelt értem, hogy szerencsétlen még egy sört sem ivott szombat éjjel, csak azért hogy ha én indulni akarok, legyen sofőröm! Csabikám, köszönöm! Ugyanúgy köszönöm a lányoknak a munkámban nyújtott gyors és operatív segítségért, Anikónak, Izának és Zsuzsának. Köszönöm az alpolgármestereteknek, Gellértnek a "kolléga" titulust, köszönöm Renáta Panziósoknak a vendégszeretetét, és végül de nem utolsó sorban, köszönöm a rendezvény végi színpadi dicséretet... Ennyi jót legközelebb csak a temetésemen fogok hallani magamról...ezzel tisztában vagyok! :)

HMIKosok! Jó volt veletek dolgozni!